|
Üdvözöllek! |
|
| |
|
Menü |
|
| |
|
Verseim |
|
| |
|
Irodalmi linkek |
|
| |
|
Történelmi link |
|
| |
|
Bölcsességek |
|
"Azt hiszed megszöksz, és beleütközöl saját magadba.
Jobb az út feléről visszatérni, mintsem rossz helyre érni."
/James Joyce/
"A példa a leghatékonyabb tanítók egyike,
noha szótlanul tanít."
/Smiles/
"Senki az tudományban felső polcra nem hág,
ha az futó idővel igen okosan nem él."
/Apáczai Csere J./
"A becsületesség a legjobb politika."
/Adam Smith/
"Ha nem vállalod a felelősséget ma, vállalnod kell
a felelősségrevonást holnap."
/Abraham Lincoln/
"Ha csupán azt olvasod el, amit szeretsz,
sosem leszel jól tájékozott."
/Aldo Cannarota/
"Ne becsüld le a helyzeted: ebben kell élned,
cselekedned és győznöd."
/Amiel/
"Az igazság nincs időponthoz kötve.
Mindig időszerű,
kiváltképpen akkor,
amikor időszerűtlennek tűnik."
/Albert Schweitzer/
"Hinnünk kell,
hogy tehetségesek vagyunk valamiben,
és hogy ezt a valamit
bármi áron el kell érnünk."
/Marie Curie/
"Nem kell mindenkinek lángésznek lenni.
A józan ész és a szeretet is elég."
/Myrtle Auvil/
"Az egyetlen dolog, amit az emberi
természetről biztosan
tudunk az, hogy változik."
/Oscar Wilde/
"Az a támasz,
amelyet az ember
az életben a
leggyakrabban
használ, a remény."
/Veltman/
"A kísértéstől
egyfajta módon
szabadulhatunk meg:
ha megadjuk
magunkat neki."
/Oscar Wilde/
"Az ember olyan,
amilyen a
boldogságáról
alkotott
véleménye."
/Szuhomlinszkij/
"Amit az emberek igazán
kívánnak, az nem a tudás,
hanem a biztonság."
/Russel/
"Azzal szemben, amivel
nem törődünk, nem vagyunk
se nagyon válogatósak,
sem pedig igazán jó bírák."
/Marcel Proust/
"A legritkább az az ember,
aki nem bocsát meg
magának."
/Osvát Ernő/
"A hiúságnak nincsenek
fokozatai,
legfeljebb az ügyességnek,
amellyel eltitkoljuk."
/Mark Twain/
"... sajátsága az emberi
természetnek, hogy okosan
gondolkodunk és ostobán
cselekszünk."
/Anatol France/
"A jó ember sosem
marad egyedül.
Mindig akadnak,
akik társulnak hozzá ..."
/Gorkij/
"Hát bizony, egy kis
boldogság
ráfér mindnyájunkra.
De kevéssel senki
sem éri be,
ha meg sok van
belőle, mindjárt
olcsó lesz."
/Gorkij/
"Az ember ilyen:
többhöz, több kell neki."
/Alekszej Tolsztoj/
"A bölcset nem az
különbözteti meg
a többi embertől,
hogy kevesebb
ostobaságot
követ el, hanem az,
hogy több benne
a józan ész."
/Alain/
"A legfájóbb kín
örömet színlelni."
/Soproni István/
"Nincs üresebb ember
annál, aki önmagával
van eltelve."
/B. Whichcote/ | |
|
|
|
Gyerekeknek |
|
Anya mesél Neked...
2005.11.01. 01:48
Gyere Drága Kincsem,
Kuporodj ölembe,
Aranyos kis buksid,
Hajtsd a két kezembe.
Anya mesél Neked
Szép Álomországról,
Annak is a rétjén
Álló almafáról.
Mert ama almáknak
Híres a meséje,
Hetedhét Földön is
Ismert a zenéje.
Csilingelő almák
Szellő asszonysággal,
Csengőn, bongón zengnek,
Hatalmas vígsággal.
Hét szép aranyalma
Muzsikál napestig,
Korán pirkadattól,
Amíg esteledik.
Almáknak őrzői
Aranyhajú lányok,
Tündérnemzetségből
Származnak mindnyájok.
Ha senki nem látja,
Együtt táncot járnak,
Mikor neszt észlelnek,
Pillangóvá válnak.
Úgy várják hangtalan
A surranó tolvajt,
Azonnal meghallják
A legkisebb sóhajt.
Jönnek ám jó sokan
Aranyalmát csenni,
Általuk kívánnak
Jómódra szert tenni.
Mert fennen hirdették
Szomszéd vármegyében,
Fele királyság jár
Almáért, cserében.
Adományként mellé
Királylánynak keze…
Vajon kit illet majd
A királyság fele?
Szépséges királylány
Szeretne egy almát,
Mely boldoggá tenné
Népe minden napját.
Szomorú a Drága,
Királykisasszonyka,
Mert nagy csend költözött
A királyi honba.
Elhalt a zeneszó,
Csendes lett az élet,
Csak almák zenéje
Rázná fel a népet.
Kellene, hogy újra
Zengjen a vígasság,
Hogy szállna a dallam,
Ez a nagy igazság.
- Szeretnék egy almát…
-édesapját kéri.
De vajon ki hozza
A „reményt” el néki?
Ki hozza az almát,
Mely jókedvet teremt?
Ki lesz az a legény,
Kinek bajt nem jelent?
Rengeteg a jelölt,
Mennek bizakodva,
Aranyalmáért majd
Gazdagsághoz jutva.
Tündérkék megérzik
Ez emberek célját,
Féltve őrzik Tőlük
A hét aranyalmát.
Pillangóként rájuk
Álomport hintenek,
Kapzsiságtól védve,
Óva így intenek.
Pénzéhes, pénzsóvár,
Almából nem kaphat!
Ki kell érdemelni
Eme nagy jutalmat!
Szegény ház tájáról
Jön egy dolgos legény,
Ki a babérokért
Sosem ült fenekén.
Próbál almát kérni
Szépszóval, szolidan,
Őszintén elmondja,
Hogy itt, miért is van.
Nem kell neki vagyon,
Nem kell a gazdagság,
Öröm, jókedv legyen,
S a népnek boldogság.
Igaz szív, jó beszéd
Gyümölcsét meghozza,
Tündérsereg ezért
Megajándékozza.
Szegénylegény boldog,
Az almával siet.
A vén király mondja:
- Megadom, mi illet.
Amint megígértem,
Királyságom fele,
S vele együtt jár még
A leányom keze.
Boldog volt mindenki,
A király, a lánya,
Boldog volt a legény,
S aki őket látta.
Hetedhét országra
Szólt a lakodalom,
Dínomdánom, zene,
Nagy volt a vigalom…
Csilingelő alma
Szellő asszonysággal,
Csengőn, bongón zengtek,
Hatalmas vígsággal.
Csodás aranyalma
Muzsikált jókedvvel,
Ropták rá a táncot,
Egész éjjel, s reggel.
Látom Drága Kincsem,
Csukódik a szemed,
Őrzöm az álmodat,
Itt maradok Veled.
| |
|
|
|
Naptár és névnap |
|
| |
|
Társalgó |
|
| |
|
Okosságok |
|
Az Ókori Világ Hét Csodája
Az Artemisz-templom
A kisázsiai tengerparton, Kr. e. a VI. században épült szentélyben állt Artemisznek, a vadászat istennőjének a szobra. A templomot 194 márványoszlop tartotta, a 18 méter magas oszlopok költségének túlnyomó részét a lüdiai király, Krőzus állta.
Az Alexandriai Világítótorony
Kr. e. III. században épült Pharosz szigetén és egészen a XIV. század elejéig mutatta az utat. Ez volt a világon az első olyan építmény, amely a hajók, illetve az emberek tájékozódását segítette elő.
Szemiramisz Függőkertje
Kr. e. a VI. században, Babilonban álltak e kertek, amelynek ezerszínű növényzetét leginkább a sivatag felől érkező utazó csodálhatta meg.
Az Olümpiai Zeusz-szobor
Kr. e. az V. században Pheidiász, a híres szobrász alkotta meg Zeusz szobrát. Arannyal és elefántcsonttal borított, mitológiai jelenetekkel díszített, hatalmas trónuson ül Zeusz.
Mauszolosz Sírja
Kr. e. a IV. században építette Mauszolosz Kisázsiában ezen hatalmas emlékművet. Olyannyira csodálatraméltónak találták, hogy az impozáns síremlékeket ez alapján hívják még ma is mauzóleumnak. A kétemeletes, 49 méter magas épületegyüttes 4 részből állt: a színes domborművekkel díszített alapzatból, a 36 oszlopos főépületből, a 24 lépcsős tetőpiramisból és a quadrigából, amelynek jelentlése egyébként négylovas szekér.
A Rhodoszi Kolosszus
Kr. e. 290-ben kezdték el építeni Héliosz 35 méteres magasságú bronzszobrát. E szobor mutatta már messziről a tengerészeknek Rhodosz kikötőjének bejáratát.
Kheopsz Piramis
Kr. e. 2520 körül, százezer egyiptomi munkás építette a síremléket. Egyiptom IV. dinasztiájának uralkodója hatalmas építményt terveztetett, amely 230 méter alapszélességű, 137 méter magas és 2.300.000 kőtömbből áll. Az ókori világ csodáiból ez az egyetlen, amely még a mai napig is megtekinthető. | |
|
|